Szinopszis

Ez a történet egy fiatal magyar diákról szól, aki átélte a II. Világháború borzalmait, a légitámadásokat, szülővárosának bombázását és Budapest ostromát. Szovjet katonák hurcolták el a pincéből mint hadifoglyot.
A náci megszállás idején, családjával együtt, aktívan segítette zsidó embertársait. A háború után évekig élt a szovjet kommunista terror elnyomása alatt. Hamis vádak alapján börtönbüntetés fenyegette, s hogy ezt elkerülje, áldiagnózis segítségével egy tüdőszanatóriumban talált menedékre.

Az 1956-os forradalom alatt sebészként dolgozott Budapest egyik központi kórházában, ahová a harcok kitörése után, az első áldozatokat szállították. A szabadságharc brutális vérbefojtása után menekülni kényszerült.
Azokban a nehéz időkben hite, Istenszeretete, a családja, a barátai és embertársai iránt érzett szeretete éltették.
És még valaki, akinek varázsa magával ragadta és betöltötte szívét, lelkét örökre. Soha nem adta fel a reményt, kitartással küzdött, hogy szabadságban élhessen.

A szerző reméli, hogy akik elolvassák a történetét, talán jobban fogják érteni és érezni azt a szeretetet, ami a magyar nép szívében, lelkében él, és hogy a jövő nemzedéke egy olyan képet kaphat erről a korszakról, amely tanulságul szolgálhat számára.

Bár ez a történelmi regény valós élettapasztalaton alapul, bárminemű hasonlóság élő vagy elhunyt személyekhez, csupán a véletlen műve.